MénaMese
Mit jelent a „felkészülés” egy műtétre várakozás során? Mi tartozhat a felkészítés feladatai közé? Egy Édesanyának mindenre kiterjed a figyelme – ha kórházba készül gyermekünk, akkor nem csak a gyógypuszis zsákot töltjük fel: informálódunk, tájékozódunk, vigasztalunk, új pizsamát vásárolunk, feltöltjük az apró jutalmak raktárát…és felkészítjük a környezetet is. Fontos, hogy a számunkra fontos közegekben ismerjék […]
A lehető legjobb nem jó – avagy a rendszerszintű méltóság
Már első este megfogalmazódott bennem a kifejezés, szinte most is érzem a hangulatát: rendszerszintű méltóság. Lehet, hogy hallottam már így, összekapcsolva és ebben a kapcsolatban értelmezve előtte is a két szót, de ha nem, akkor azóta tudom, hogy mi definiálja, hogy mit jelent. És melyik helyeket jellemzi. És kiket jelenít meg nekem. Eddig azt hittem, […]
A gyászoló és a bor
A kanapén ülök, mellettem állandó új (haha) társam, a vörösbor. Egy pohár (egyszerre). Jól megvagyunk együtt, bár nem tagadom, hullámzó a kapcsolatunk, szenvedélyes, indulatos, melankolikus. Én legtöbbször szeretem, ő nincs mindig jóban velem, egy-egy randi után olyan rossz érzést tud okozni, hogy szinte azt gondolom, hogy soha többé nem kéne találkoznunk. De persze a vonzalom […]
Édesapám emlékére
Egy tál leves az öreg indiánnak Volt egyszer egy indián. Erős volt és okos, törzse büszkén követte őt és iránymutatásait. Különleges indián volt: egyszerre megfontolt és újító, fegyelmezett és határfeszegető. Rendszerszerető és forradalmár, aki őszintén és – ha szükséges volt – szigorúan szeretett. Talán manapság életművésznek hívnánk, azt mondanánk rá, hogy van stílusa, jól tud […]
Próbálok hálásan nézni…
Megint kórház, megint éjszaka, megint hétvége és én megint rettegek. Tudok-e (elég) hálásan nézni? A pad legalább megint hideg, kétes értékű állandóság. Kérlek, nézz ide, csak egy pillanatra, csak egy villanásra találkozzon a tekintetünk, kérlek. Abból simán megállapítom, hogy életben marad-e édesapám, hogy Téged érdekel-e, hogy dühös vagy-e épp az ellátórendszerre és a beteg utakra […]
Együtt dobbant
„…az összes szív, mind egy ritmusban…” Sikerült. Szívbeteg gyermekeknek olimpiát szervezni, közösen dolgozni egy nemes ügyért, megmozgatni sokakat, felhívni a figyelmet a témára. Sikerült. Egy lépést tenni afelé, hogy a oldódjon a tévhit: szívbeteg gyermek nem sportolhat. A Szív-Kör Olimpia egyik célja az volt, hogy a szülők számára biztonságot adjon, hogy merjenek gondolkozni, majd kérdezni […]